Ha nyűgnek érzed, mit
más szédítve megregulázna rád.
Játszd ki a cölöpjeit,
Ne engedd, hogy rád települjön
engedd szárnyalni fantáziád!
Ha gyalázni merne és még
téged kiáltana hazugsággal az égre;
Addig tanulj, míg parancsolni nem tudsz az ítélet ellen,
Ne hagyd el akkori éned se,
Nem akkori arcélednek szól ez, ha
tehetnék mindig csak megállítanának,
hogy megüljön a gazdagságod,
dicső jövőd ne aranyozódjon be!